Argentínában járt a tábori püspök

Mészáros László dandártábornok, protestáns tábori püspök mellett Nemes Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának presbiteri alelnöke, Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője, valamint a saját költségén utazó Szücs Attila, a Zsinati Hivatal gazdasági bizottságának elnöke voltak a magyarországi generáció tagjai.


Argentínában a magyar református közösség szerveződése a harmincas években kezdődött, 1949-ben református és evangélikus egyházközösség alakult, az önálló Argentínai Magyar Református Egyház hivatalos létrejöttének hetvenedik évfordulóját pedig idén ünneplik. Az ’50-es és ’60-as években négyszázan tartoztak hozzá, ma pedig harmincöt-negyven aktív tagja van. A számok mögött több nemzedék kivándorlása, háború utáni újrakezdése és az 1956-ot követő menekülése áll. Az egykori kivándorlók leszármazottai közül sokan már Argentínában születtek, de az ötödik nemzedékhez tartozó gyerekek is beszélnek magyarul Buenos Airesben. A gyülekezet főgondnoka Benedek-Micsinay Mária, de ugyanígy oszlopos tagja lánya, Benedek Zsuzsanna. A gyülekezethez fűződő személyes kötelékeket korábban inkább egyes lelkipásztorok látogatásai és az argentínaiak magyarországi útjai erősítették. Benedek-Micsinay Mária például tavaly a református egység napján járt Debrecenben, lánya, Zsuzsanna pedig idén a balatonszárszói diaszpórakonferencián vett részt.
A gyülekezetnek egykor nagy, többemeletes székháza volt Buenos Airesben, amely évtizedeken át istentiszteleteknek, bibliaóráknak és a magyar gyerekek találkozásainak adott helyet. A csökkenő létszám és a fenntartási költségek miatt végül el kellett adniuk. Később egy kisebb épületbe költöztek, ahol a szomszédos magyar egyesület gyerekei és a cserkészek is megfordulnak. A mai találkozóhely ezért jóval több a vasárnapi istentisztelet helyszínénél.

Mészáros László tábori püspök az út során egy másik magyar történetet is megismert. Ellátogatott az argentin katonai akadémiára, amelynek alapítója és első vezetője az 1848–49-es szabadságharc egykori honvédtábornoka, Czetz János volt. A látogatást a magyar nagykövetség és a helyi kapcsolatok segítségével szervezték meg.


A püspök erre az alkalomra hímzett zászlószalagot készíttetett, amelyre a tábornok neve mellé a jubileumi istentiszteleten is megszólaló zsoltárige került. A találkozó előkészítésekor még az sem volt biztos, hogy egy nagyszabású kiképzés miatt fogadni tudják a vendégeket. Végül az intézmény vezetőjével is beszélgethettek, majd egy tiszt megmutatta nekik az akadémia több részét.


Mészáros László korábban katonai főiskolán szolgált lelkészként, így az argentin tisztképzésről is volt mit kérdeznie. A szalagot a Czetz Jánosnak szentelt emlékhelyen helyezte el, a magyar zászló és más, a tábornokhoz kötődő emlékek között. A zsoltárigét az emigrációban új életet kezdő Czetz történetéhez is kapcsolta.

A teljes cikk a reformatus.hu-n jelent meg és itt olvasható.