Címerünk, jelképeink

A HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat címere

A címer elkészítésénél több igénynek is meg kellett felelni: egyfelől egyszerre fejezze ki a katonai és egyházi oldalhoz tartozást, az egyházi vonatkozásban jelenjen meg a közös protestáns hagyomány, de a Szolgálatot adó két protestáns felekezet, a református és az evangélikus identitás is, s mindezek mellett egyértelmű legyen a nemzeti hovatartozás kérdésköre is. A címert Magassy Sándor alezredes, evangélikus tábori lelkész, a HM PTLSZ püspöki titkára tervezte 2005-ben. A címer a Szolgálat hivatalos karjelzése az Ált. Öltözködési Utasítás alapján.

A címer leírása:

Általános csücskös talpú katonai pajzs fekete és arany szegéllyel, alsó egyharmadában vágott, felül vörös-ezüst (fehér) árpádsávos pólya, alul zöld mező.

Középen hosszában elhelyezett fekete kereszt, arany szegéllyel. A kereszt előtt, a címer főalakja a jobb lábával zászlót tartó bárány, amely hátra fordulva a zászlóra tekint. A bárány, az Agnus Dei, Jézus Krisztus, aki a kereszten aratott győzelmével maga a tökéletes áldozat mindannyiunk bűnéért. A balról jobbra lobogó zászlóban vörös kereszt hosszában fektetve. A zászlós bárány őskeresztyén szimbólum, de a magyar reformáció szimbóluma is, a református címerben szintén főalak.

Az alsó zöld mező bal oldalán lángoló szívet tartó kéz, szimbóluma a helvét reformáció alapítójának, Kálvin János (Jean Caulvin; lat. Ioannes Calvinus) jelmondatának: Szívemet égő áldozatul az Úrnak szentelem, mely a Szolgálat református lelkészeire utal.

Az alsó zöld mező jobb oldalán az ún. Luther-rózsa, egy ötszirmú rózsa közepén szív; az evangélikus egyház jelképe, eredetileg Luther Márton (Martin Luther) személyes jele volt. A hagyomány szerint felesége, Cathalin von Bora hímezte neki, a ma ismert változat ennek az alapján készült 1530-ban. A szimbólum a Szolgálat evangélikus lelkészeire utal.

A két – a kálvinista és a lutheránus – szimbólum a címer alsó mezőjében együttesen a közös protestáns Szolgálatot jelenti, középen a mindig nagyobb kereszttel és zászlós Báránnyal, Jézus Krisztussal.

Bár e címernek nincs címer felirata, a korábbi érem-ábrázolásokon többször megjelent a Pro Deo et Patria (Istenért és Hazáért), így egyöntetűleg ez a Szolgálat jelmondata.

A HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat
fegyvernemi jelképei a rendfokozaton

Az Ált. Öltözködési Utasítás szerint a tábori lelkészek fegyvernemi színe a fekete. Ez a szín jelenik meg a társasági és köznapi öltözet rendfokozati paroliján, és a bocskai sapka "topán"-ja alatt.

A Szolgálat református lelkészei un. "református kelyhet" viselnek a rendfokozati parolin. A magyar reformátusok - a világ protestánsai közül egyedüliként - nem használják a kereszt szimbólumát. Ennek oka a magyarországi reformációban, de különösen is a "gyászévtized" (1671-1681), a gályarab prédikátorok és az elnyomás éveinek (1715-1789) eseményeiben keresendők, amikor is a kereszt a legkevésbé sem Krisztus váltságára, sokkal inkább a Habsburg elnyomásra és az akkori római egyház kérlelhetetleségére emlékeztette a magyar reformátusokat. Persze ma, a 21. században a Szolgálat ökumenikus nyitottságában a kereszt szimbóluma megjelenik akár a Szolgálat címerében, akár a hadigyakorló öltözeten. A rendfokozati parolin viszont egyértelműen a kálvini irányzathoz való tartozást jelöli. A kehely 2 cm magas, a tiszti színskála szerint arany színű és teljesen sima. 

A Szolgálaton beül az evangélikus tábori lelkészek fegyvernemi jelzése a kereszt, a lutheránus hagyományoknak megfelelően, corpus nélkül. A rendfokozati parolin viselt kereszt 1,5 cm magas, szintén aranyszínű és sima felületű.

A HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat
barettsapka jelvénye

 
Az Ált. Öltözködési Utasítás alapján a tábori lelkészek a rendszeresített bocskai sapka helyett barett sapkát is hordhatnak. A tábori lelkészek barett színe a fegyvernemi színhez hasonulva a fekete.

A sapkajelvény közös a HM Katolikus Tábori Püspökség lelkészeivel.

Az ovális fekete jelvény oválisan körbe arany szegéllyel rendelkezik. Középen kék háromszög a Szentháromság szimbólumaként. Előtte IHS felirat (Iesus Hominum Salvator – Jézus, az ember üdvözítője), úgy, hogy a H betűn apró latin kereszt található. Az IHS a kereszténységben Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja. A korai kereszténységben Jézus nevét gyakran rövidítették a görög ΙΗ (Ἰησοῦς – Iészusz - Jézus) illetve ΧΡ (Χριστός – Khrisztosz - Krisztus) betűkkel. Szokásos volt még az utolsó betű hozzávétele a rövidítéshez, Σωτήρ (Szótér - Megváltó), ΙΗΣ illetve ΧΡΣ alakban. Az előbbi latinizálásából alakult ki és terjedt el az IHS forma a 6. századtól.

Fent a barett jelvényekre jellemzően nemzeti trikolor, lent babérág, mely általánosan zöld színű, de készült arany változatban is.