Országos Fogvatartotti Imanap a tábori püspök szolgálatával
„Akarsz-e meggyógyulni?” – tették fel a Bibliából vett kérdést az Országos Fogvatartotti Imanap résztvevőinek. Az imanapon Mészáros László protestáns tábori püspök tartott áhítatot.
Az eseményen saját előadásokkal, verssel, énekkel, színdarabbal és bizonyságtétellel mutatták meg hitüket az elítéltek. Lelkipásztoraikkal együtt készültek az eseményre, amely bár rácsok mögött zajlott, mégis felszabadító alkalommá vált.
A tábori püspök a Bethesda tavi gyógyítás történetét mondta el János evangéliumából (Jn 5,1–9). A püspök kiemelte, hogy ebben a jól ismert történetben Jézus megáll egy harmincnyolc éve tehetetlenül fekvő, mozgásképtelen ember mellett, és megkérdezi tőle: „Akarsz-e meggyógyulni?” A püspök szerint, ha a történet mélyére nézünk, felismerhetjük, hogy ez a kérdés itt és most nekünk szól. – Akarjuk-e, hogy valami gyökeresen megváltozzon a gondolkodásunkban, az életünkben? Vagy már észrevétlenül beleszoktunk a saját belső fogságunkba? – elmélkedett. Mészáros László kiemelte, hogy a Biblia a testi betegségeken, a bénaságon, a vakságon keresztül gyakran a lelki állapotról beszél. – Amikor a tó körül fekvő tömegről olvasunk, az olyan, mintha Isten tükröt tartana elénk. Őszintén nézzünk bele a tükörbe, mert Jézus ma nem a testünk, hanem a lelkünk állapotáról kérdez minket! – hangsúlyozta.
A tábori püspök úgy fogalmazott: sok esetben hozzánőttünk egy régi bűnhöz, rossz szokáshoz. – Belső bénultság az, amikor az ember elhiszi a hazugságot, hogy a sorsa megváltoztathatatlan. Jézus viszont megmutatja, hogy minden emberi élet megváltoztatható. Ő nem a külső körülményeket változtatta meg először, hanem magát az embert. Odalép hozzá és azt mondja neki: „Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!” (Jn 5,8) Jézus Krisztus szavában teremtő erő van, ahol valami új kezdődik. A történetben szereplő ember meggyógyult, mert komolyan vette Jézus szavát. Ez a parancs ma nekünk is. Jézus most is kinyújtja a kezét. Megfog és lábra állít, mert az igazi, valódi szabadság soha nem a börtön kapuinál kezdődik, hanem bent a szívünkben. Kívánom, hogy Isten ezt végezze el mindannyiótok életében, láttassa meg azokat a fontos dolgokat, amelyeket talán most még annyira nem engedtetek közel magatokhoz – fogalmazott Mészáros László.
A tábori püspök úgy fogalmazott: sok esetben hozzánőttünk egy régi bűnhöz, rossz szokáshoz. – Belső bénultság az, amikor az ember elhiszi a hazugságot, hogy a sorsa megváltoztathatatlan. Jézus viszont megmutatja, hogy minden emberi élet megváltoztatható. Ő nem a külső körülményeket változtatta meg először, hanem magát az embert. Odalép hozzá és azt mondja neki: „Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!” (Jn 5,8) Jézus Krisztus szavában teremtő erő van, ahol valami új kezdődik. A történetben szereplő ember meggyógyult, mert komolyan vette Jézus szavát. Ez a parancs ma nekünk is. Jézus most is kinyújtja a kezét. Megfog és lábra állít, mert az igazi, valódi szabadság soha nem a börtön kapuinál kezdődik, hanem bent a szívünkben. Kívánom, hogy Isten ezt végezze el mindannyiótok életében, láttassa meg azokat a fontos dolgokat, amelyeket talán most még annyira nem engedtetek közel magatokhoz – fogalmazott Mészáros László.
A teljes cikk a reformatus.hu oldalán olvasható.
lss