A lét határán és a megszólítás terében

Az, hogy az embert Martin Heidegger filozófiájában Dasein-ként (ittlét, jelenlét) határozta meg, annyit jelent, hogy az ember nem az objektumként felfogott külvilággal szembeállított szubjektum - valamiféle önmagába zárt, önmagának elégséges ego, - hanem a világra nyitott, eleve világban létező, világával egységet alkotó, hangolt-megértő ittlét. A daseinanalízis vizsgálódásának középpontjában nem a szimptómák, mint a jelenségek mögött rejlő tudattalan erők összefüggései állnak, a figyelem sokkal inkább az egészséges, illetve megzavart emberi létezés értelem- és jelentés összefüggéseire irányul.


A Magyar Daseinanalitikai Egyesület (MDE) 2004. július 7-én a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetében alakult. A MDE tudományos tevékenységet folytat, mely kiterjed a kutatásra, oktatásra, és ismeretterjesztésre, mellette a segítő foglalkozásúak képzésére, tevékenységük támogatására.


Az Egyesület június 13-án az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán tartotta szemináriumát, ahol az MDE rendes tagjaként Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész is előadást tartott "A háború peremén: a lét határán és a megszólítás terében. Daseinanalízis és a kijelentés teológiája a katonai lelkigondozás prizmájában" címmel. Előadásában arra tett kísérletet, hogy Heidegger ontológiáját és Bonhoeffer kijelentés teológiáját szintézisbe állítsa a daseinanalízis fényében, s mindezt elhelyezze a katonai lelkigondozás kérdéskörének horizontján. Prezentációja körbejárt olyan témákat, mint a katonai egzisztencia, mint ontológiai sűrűsödési tér; a halálközelség és a lét határa: végesség, anticipáció és reláció a katonai egzisztencia horizontján; a reláció repedése és az ontológiai bezártság: bűn, szégyen, és morális sérülés a harctéren; hazatérés és identitáskrízis: a világ átrendeződése és a reláció újrakonstituálása. A téma két évfordulóhoz is kapcsolódott: 100 éve, 1926 decemberében fejezte be és adta le Heidegger a Sein und Zeit, a Lét és idő kéziratát; az „ellenállás teológusa”, Dietrich Bonhoeffer pedig 120 éve, 1906. február 4-én született.
A tábori lelkész előadását így summázta: „a katonai egzisztencia sajátos metszéspont, egy olyan tér, ahol a lét határa és a megszólítás tere találkozik, ahol a végesség és a reménység, a felelősség és a kegyelem, a trauma és a helyreállítás egyszerre vannak jelen. Az előadás végső tézise így foglalható össze: az ontológiai különbség felszabadítja a lét kérdését, a teológiai radikalizáció kijelöli annak végső alapját a Krisztusban, a daseinanalízis feltárja egzisztenciális következményeit, a katonai pasztoráció pedig mindezt a szenvedő és harcoló ember életvilágában teszi szolgálattá.”


Ennek a szemináriumnak a keretében adta át az MDE Elnöksége a daseinanalitikai konzutáns címről szóló tanúsítványokat is, mely az irányzat gyakorlati használatát hivatott igazolni, ezzel tovább mélyítve a katonák közötti pásztori, támogató tevékenység gyakorlati repertoárját.