Via Vitae, 2026 Miskolc-Avas

„Miskolc mindig is katonaváros volt, s – Debrecenhez hasonlóan – itt is hagyománnyá lett a húsvét nagyhetében tartott katonai zenés istentisztelet, hiszen immár ötödik éve vagyunk itt húsvét előtt" – mondta el köszöntőjében Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt vezető református tábori lelkész, majd így folyatta: "A cél évek óta ugyanaz: ebben a katonavárosban is, ezen az alkalmon is tisztelgünk a katonaeszmény előtt, s a húsvét közeledtével, a nagyheti úton, Isten Igéjével és az erre válaszoló katonazene harmóniáival igyekszünk egy kicsit közelebb hozni egymáshoz az itt szolgáló katonákat, katonacsaládokat, a város civil polgárait és a gyülekezetek tagjait."


Külön köszöntötte a vármegye és a város vezetőségének jelenlevő képviselőit, a különböző katonai szervezetek – a MH Majthényi Károly 10. Területvédelmi Zászlóalj, a MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ Gerinc Radar Mérőpont (Bánkút), a MH 4. Hadkiegészítő és Toborzó Iroda, a MH Kiképzési, Oktatási és Regeneráló Központ 3. (Mályi) és 7. (Erdőbénye) jelenlevő állományát -, a Magyar Tartalékosok Szövetsége tartalékosait és a honvéd kadét program növendékeit, a Miskolcon nagy hagyománynak örvendő katonai nyugdíjas szervezetek tagjait; illetve a Miskolc-Avasi Református Egyházközség mellett az idén először, közösen ünneplő Miskolc-Belvárosi- és Miskolc-Tetemvári (Deszkatemplom) Református Egyházközség lelkipásztorait, gyülekezeti tagjait.


Az istentiszteleten a Területvédelmi Zászlóalj tartalékos katonáiként szolgáló Miskolci Tábori Fúvószenekar szolgált.


A megjelenteket Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke  köszöntötte, s bevezető imádságával szolgált az istentiszteleti alkalmon.



A húsvét nagyhetében a „közeledésre” koncentráló bibliai történeteket a megjelent gyülekezetek lelkipásztorai, Hangóné Birtha Melinda és Hangó István (Miskolc-Avas), Meleg Attila (Miskolc-Belváros), Almási Ferenc (Miskolc-Tetemvár) és a kórházlelkészként szolgáló, tartalékos százados, a katonazenekar oszlopos tagja és zenésze, Gecse Attila olvasták fel.


Az egy-egy igeszakaszra a Miskolci Tábori Fúvószenekar „válaszolt” olyan zenedarabokkal, mint A. Copland: Fanfare for the Common Man-ja, J.S. Bach: Air-je, Howard Hanson: Chorale és Alleluia-ja, Albinoni: Adagio-ja, ed Huggens: Reflections of this Time 2. tétele vagy Wagner: Zarándok kórusa.


Az igehirdetés szolgálatát Sajtos Szilárd tábori lelkész végezte a Jak 4,8α. alapján: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” Igehirdetésében arról szólt, hogy „folyamatosan megpróbálunk közeledni, közelebb kerülni a másikhoz, mert az ember – ahogy Alliot Aronson fogalmazza híres könyvében - társas lény, mert nem jó az embernek egyedül lenni, mert félelem és szorongás az egyedül-lét, hát közeledünk. A Szentírás ismeri, tudja a közeledésnek ezt a dinamizmusát. Az Isten mindig is, folyamatosan közeledik az ember felé, s ebben a közeledésben az Isten az önmaga közelébe engedi az embert, így az ember is közeledik. De azt is tudjuk, hogy az ember közeledése nem mindig igaz, nem mindig őszinte. Van, amikor Júdásként közeledünk, az igazság nevében jövünk csókkal a szánkon, de közben az éj leple alatt kardokkal és botokkal, mint valami rablóra. Tudunk Saulként közeledi a damaszkuszi úton, vérben forgó szemmel, habzó szájjal, a tarsolyunkban felhatalmazó levéllel, törvényi dekrétummal igazságról, rendről, az egy útról. De a nagyheti úton, a húsvét misztériumában a Krisztus közeledik, feltételek nélkül, és egészen közel jön az emberi egzisztenciába, belejön és bele vonul. A Krisztus nem csak egy múlt homályába vesző figura, vagy absztrakt dogmatikai tétel, hanem mindig közeledés, és ebben a közeledésben oldódik fel az ember halálban-való-létének szorongása, éppen húsvétkor. Közeledik a Krisztus, ez a húsvéti út: közeledik, egészen közel jön, bele megy, bele vonul az egzisztenciátokba. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus – mondja az apostol.”


Az igehirdetést követően Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese imádkozott a városért és a nemzetért, a gyülekezetekért és az itt szolgáló katonákért, katonacsaládokért.

(Fotó: TIREK/Sütő Dávid Pelé)