A doni áttörésre emlékeztek a Mátyás templomban

A Vörös Hadsereg 83 évvel ezelőtt ezen a napon indította meg támadását a magyar királyi 2. honvéd hadsereg ellen a Voronyezs környéki frontvonalon. Katonáink hősies módon felvették a harcot a hatalmas túlerővel szemben, de nem sikerült visszaverniük az offenzívát.


Az elesettek emlékére gyertyát gyújtottak, ezt követően Mészáros László dandártábornok, protestáns tábori püspök mondott imádságot amiben elmondta: Hálával és alázattal emlékezünk meg a 2. magyar honvéd hadsereg minden magyar katonájáról, akik emberfeletti körülmények között, kimerülten és kiszolgáltatva álltak helyt a rájuk bízott szolgálatban. Sokan közülük idegen földön, jeltelen sírban nyugszanak; nevük előttünk talán elveszett, de köszönjük a Szentírásból fakadó bizonyosságot, hogy Te mindegyiküket név szerint ismered. A püspök arról is beszélt, hogy sokszor nehéz megértenünk a háború következményeit. Isten kegyelme őrizhet meg minket, hogy a múlt vétkeit újra elkövessük.


Mészáros László az imádságot így zárta: Adj nekünk, Urunk, hűséget az emlékezésben is, hogy el tudjuk mondani az utánunk jövőknek mindazt, amire elődeink szenvedése és megpróbáltatása tanít. Régóta hordozom magamban azt a mondatot, amelyet egy hazatért, akkor már idős katonától hallottam. Fontosnak érezte elmondani: “Ők mindnyájan meghaltak már ott a Donnál, csak később lettek – illetve lesznek – eltemetve.” Urunk, kérünk, ne engedd, hogy ez a mély keserűség és reménytelenség újra megszülessen a szívünkben.