Adventi gondolatok…
„Majd ezt modták nekik: Menjetek, egyetek jó falatokat, igyatok édesitalokat, és juttassatok belőle azoknak is, akiknek nincs, mert az Úrnak szent napja ez. Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek” (Nehémiás 8,10).
Advent harmadik vasárnapját jelképező gyertya az örömöt helyezi a figyelem központjába. Milyen örömről is van itt szó? Nem világi, nem anyagi, nem erotikus, nem kárörömről és nem is humorból fakadó örömről, vidámságról, hanem az Úr előtt való örömről. valójában az Isten szerető, gondoskodó, vigasztaló jelenléte tud valódi felszabadult örömet adni a lelkünknek, amitől a bűneink, Isten nélküli létünk fosztott meg. Egész életünkben keressük az örömöt, de a valódi forrásától, az értünk mindent odaajándékozó mennyei Atyától távol vagyunk. bármiben is keressük a tartós örömöt, nem találhatjuk, nem adhat maradandó erőt, energiát az élethez, mert múlandó dolgok nem tölthetik be az örökkévalóra tervezett lelki igényeinket. Az üres „vallásoskodás”, a „jóemberkedés” legfeljebb csak önelégültséggel tölthet el bennünket és az Úr nem is szeretné, ha megragadnánk a fölösleges boldogságkeresés zsákutcájában. Engedi, hogy életünk, mint a tékozló fiúé, eljusson a disznók vályújáig, hogy lehetőségünk legyen magunkba szállni és keresni az Úrhoz való menekülés lehetőségét. Isten népe az idézett vers előtt hallgatja a törvényt és elkeseredik, mert magára ismer és összetörik az igazság súlya alatt, de Istennek nem ez a végcélja, hanem a kegyelem és az újrakezdés meghirdetése. Ezért jött el Jézus kétezer éve, hogy az Atya örök örömre hívó akaratát hirdesse. Hirdesse a bűnbocsánatot, a megtérés, megszentelődés, a lelki megerősödés, és a Lélektől való örömmel való betöltekezést, hogy teljes szívvel vallhassuk a zsoltárossárossal:
„Megismerteted velem az élet útját, tejes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon.” (Zsoltárok 16,11) Mindennek záloga az a Krisztus aki lemondott értünk a mennyei örömről és életét adta értünk, hogy nekünk örök örömben legyen részünk, ami hit által már most a miénk lehet.
Emlékeztessen erre minket a meggyújtott harmadik gyertya és örüljük az Úr előtt, hogy erőt nyerünk az élethez!